Úgy tűnik, még messze van a médiatörvény elfogadása az elmúlt hetek vitái után, de a "médiaalkotmány" már mostanra is több ponton módosították, ami jó hír az online média szabadságáért aggódóknak. A Népszabadságban megjent tegnapi nagyinterjúban Gerényi Gábor, az MTE elnöke válaszolt egy sor kérdésre ezzel kapcsolatban, és fejtette ki az egyesület álláspontját. Ha minden igaz, nem sok minden változik az online média szabályozásában, legfeljebb az eddigi gyakorlatot tennék hivatalossá.

"Az eredetileg beterjesztett, nagy vitát kiváltó szöveg az internetes tartalmak szinte egészére vonatkozott. Az előterjesztők szerint azonban nem ez volt a szándékuk. A második körben szűkítik a törvényjavaslat hatályát, és a nagy internetes hírszolgűltatókat szeretnék szabályozni - például helyreigazítási kötelezettséggel, ami egyébként pusztán egy meglévő internetes gyakorlat lekódolását jelenti" - mondja az interjúba Gerényi Gábor. 

A koncepciót illetően egy másik súlyos ellenérvet is megfogalmazott az MTE elnök a meghallgatáson, mégpedig azt, hogy a szigorú korlátozások miatt külföldre menekülhetnek a szolgáltatók. "Látni kell, hogy nagyon komoly piaci verseny bontakozott ki a hazai és a Magyarországon céggel jelen nem lévő, nem itt adózó szolgáltatók között. Ez utóbbi vállalatok, amelyek becslések szerint a reklámpiacnak akár tízmilliárdos nagyságú részét is birtokolhatják, nem Magyarországról és nem is kimondottan Magyarország felé szolgáltatnak, ezért a törvény rájuk értelemszerűen nem terjedhet ki – így minden egyes törvénysor, amivel magyar tartalmakat korlátozunk, végső soron a magyar szolgáltatók lehetőségeit, versenyesélyeit csökkenti velük szemben" - hangzik el az interjúban. 

A különféle internetes tartalmakra vonatkozóan kötelező hatósági regisztrációt írna elő a törvény, az MTE azonban azt gondolja, hogy "ez átvihetetlen és káoszba fulladó intézkedés lenne". Gerényi Gábor az interjúban elmondta, hogy ez a helyzet senkinek sem érdeke, és "ezt már az előterjesztők is látják". Hozzátette azonban: az önkéntes regisztrációnak viszont nem látja akadályát, mert "a kilencvenes évek közepe óta számos internetes tartalomszolgáltató regisztráltatta már magát hivatalosan sajtótermékként". "Aki kellő komolysággal akart részt venni a piacon, az regisztráltatta a szolgáltatását, de értelemszerű: aki magánélményeit akarja a blogján megosztani, arra a jövőben sem hárulhat semmi hasonló kötelezettség. Ezt egyébként az éppen az első Orbán-kormány időszakában hozott, az elektronikus kereskedelemről szóló törvény is tiltja, amely egy EU-irányelvre támaszkodva kimondja, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltások elindítását nem szabad hivatali, állami regisztrációhoz kötni" - mondta a Népszabadságnak Gerényi Gábor.