Az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapelőtti határozatában a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény dohányreklámok közzétételére vonatkozó szabályaival kapcsolatban foglalt állást. Kiemelnénk az indokolás IV. pontjában foglaltakat, különösen azt, hogy "a közlés alkotmányos védelmének megítéléséhez minden esetben figyelembe kell venni egyfelől a közlő személyét, a közlés tárgyát és célját". Az Alkotmánybíróság véleménye az MTE legutóbbi állásfoglalását látszik alátámasztani, ami éppen arról szólt, hogy a szólásszabadságot veszélyezteti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NFH) az a döntése, amely a cigi.blog.hu képi tartalmát gazdasági reklámnak minősítette, és a blogot üzemeltető IndaLabs Informatikai Zrt.-t a tartalom eltávolítására kötelezte.

Az Ab a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény egyik rendelkezését semmisítette meg. Ez a rendelkezés feljogosította az eljáró hatóságot, illetve a bíróságot, hogy megtiltsa a még meg nem jelent reklám közzétételét, ha megállapítja, hogy a reklám - közzététele esetén - a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne - jelent meg a Cigiblogon. 

Az Ab a kereskedelmi szólásszabadságra hivatkozva azzal indokolta álláspontját, hogy az előzetes ellenőrzés lehetősége - a szabályozás általános megfogalmazása miatt - a nyilvános közlések rendkívül széles körére vonatkozik. A reklámok közzétételének előzetes hatósági tiltása a sajtóterméknek a megjelenését is akadályozhatja időlegesen.

A vizsgált rendelkezés alapján bármilyen szabályszegés észlelése automatikusan a tiltás szankciójával jár. Mindezeket figyelembe véve az Ab arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozás a véleményszabadság és azon belül a sajtószabadság aránytalan korlátozására ad módot.

Az Ab elutasította azokat az alkotmányjogi panaszokat és bírói kezdeményezéseket, amelyek a dohánytermékek reklámozásának - az előző reklámtörvényben megjelent - korlátozását kifogásolták.

A határozat szerint az alkotmányban elismert véleménynyilvánítási szabadság nem zárja ki, hogy a törvényhozó az üzleti célú, kereskedelmi kommunikációt korlátozza. Az információkat közlő kereskedelmi jogalanyoknak (jelen ügyben a dohánygyáraknak) nincs az egyéni autonómiából fakadó saját véleményük, és a közléssel nem a politikai közvélemény formálásához járulnak hozzá.

Az indítványok olyan üzleti célú, fogyasztásra ösztönöző reklámtevékenység alkotmányos védelmét igényelték, amely nem nyújt többletinformációt a termékekről. Az Ab figyelembe vette, hogy a fogyasztásra ösztönző reklám dohánytermékekre vonatkozott, amelyek egészségkárosító hatása miatt elfogadott a szigorúbb állami beavatkozás - áll a közleményben.

Dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye így szól:

"A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásáról csak akkor lehetne beszélni, ha a például a dohányzásról vagy az alkoholfogyasztásról egyáltalán mindenkinek tilos lenne kedvező, vagy nem elítélő véleményt közölni a nyilvánossággal. Erről persze szó sincs: csak arról, hogy reklámként — kizárólag gazdasági érdekből — tilos egyes, a törvényben felsorolt termékek népszerűsítése. A fegyverek reklámja például általában tilos, de nem tilos a fegyverek használatának kedvező beállítása művészi alkotásban — pl. filmben vagy regényben. Ugyanígy nem tilos bordalt írni, vagy a pipázás örömeit irodalomban, filmen és más módon közreadni. Mindezek természetesen a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának védett körébe tartoznak."