A hazai online tartalomszolgáltatói iparág számára jelenleg az eltűnés, a vegetálás, vagy a radikális modellváltás, átalakulás is lehetséges forgatókönyvek – állítja az MTE megbízásából a PwC Magyarország által készített tanulmány.
Egy ideje zajlik a vita arról, hogy valójában milyen hatással vannak az online tartalom megosztására üzleti modellt építő közösségi médiavállalatok, keresők az eredeti tartalmat előállító kiadókra, lapokra, azaz a tartalomszolgáltatókra. A viszony összetett és ellentmondásos: a közösségi médiavállalatok egyfelől forgalmat generálnak az online lapoknak, segítik a fogyasztók tartalomhoz és információhoz való hozzáférését, másfelől viszont egyre kisebb üzleti és kulturális mozgásteret hagynak a digitális tartalomszolgáltatónak. Számokban kifejezve: az elmúlt öt év során a globális digitális szereplők közel 40 százalékos éves átlagos reálnövekedésével szemben a hazai online tartalomszolgáltatók reálnövekedése stagnált. Ennek potenciális következménye az is lehet, hogy egyre kevesebb minőségi, eredeti tartalom születik meg. Ez a negatív spirál azt a lehetőséget is előrevetíti, hogy lassan nem lesz mit megosztani.
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) megbízásából a PwC Magyarország egy problémafelvető tanulmányt (zöld könyvet) készített, amely azt vizsgálja, hogy a globális közösségi médiaóriások, tartalomaggregátorok (mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter) hogyan hatnak a magyar online médiapiacra, az eredeti tartalom előállítására. A tanulmány szerint a nagy mérethatékonyságú, globális piacon aktív online technológiai és médiavállalatok, tartalomaggregátorok gazdasági tekintetben is jelentős részesedést értek el a hazai piacon, a 2008-ban csupán 17 százalékos reklámbevétel-részesedésüket 2012-re 42 százalékra növelték. Mára a hazai digitális iparág növekedésének szinte egészéért ők felelnek, a magyarországi digitális reklámbevételek közel felét ezek a szereplők teszik zsebre. A globális szereplők piaci részesedésének várható maximumáról még csak elképzeléseink lehetnek, de az iparág vezetői 65 százalék körüli értéket várnak.
A Magyarország nyelvi és gazdasági jellegzetességei által biztosított védett helyzet a magyar online médiapiacon mára, a globalizáció természetes következményeként, megszűnőben van. A hazai tartalomszolgáltatói iparág előtt az eltűnés, a vegetálás, vagy a radikális modellváltás, átalakulás is lehetséges forgatókönyvek. A megszűnő vagy vegetáló hazai online tartalomszolgáltatás forgatókönyvének megvalósulása pedig kiterjedt gazdasági és társadalmi következményekkel járhat. A gazdasági következményeken túl (csökkenő iparági foglalkoztatottság, elmaradó beruházások, állami bevételek), a magyar kulturális értékek közvetítése is kérdésessé válik.
Kérdés, hogy mindezeket a negatív folyamatokat hogyan lehetne megváltoztatni: mit kellene tennie a tartalomszolgáltatóknak, hogy fenntartható legyen a minőségi tartalom előállítása, és mit tehetnek az aggregátorok, keresők, hogy számukra is biztosítva legyen a minőségi, aggregálható tartalom. Milyen szerepet játszhatnak mindebben a szabályozási, piaci, gazdasági keretek, az állami vagy uniós irányelvek? A tanulmány publikálásával az MTE célja az, hogy itthon is elindítsa az erről szóló szakmai egyeztetéseket és párbeszédet.
A teljes tanulmány itt érhető el.
A tanulmányt összefoglaló prezentáció pedig itt található meg.
