A kommentek (cikkekhez, blogbejegyzésekhez fűzött internetes hozzászólások) jelensége sokféle szempontból vizsgálható és vizsgálandó, ha meg akarjuk érteni működését, jelentőségét, társadalmi hatását és más jelenségekkel való viszonyát, kölcsönhatásait. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal kötött együttműködési megállapodásának keretében az elmúlt év során ezek közül a szempontok közül kettővel részletesen foglalkozott: elkészült az internetezők kommentekre vonatkozó véleményét, értékítéleteit feltáró kutatás, illetve a kommentekben esetlegesen elkövetett személyiségjog-sértésekre vonatkozó bírósági gyakorlat elemzése.

A vizsgálódás közvetlen apropója az az annak idején a sajtóban nagy visszhangot kiváltó megkeresés volt, amellyel a Média- és Hírközlési Biztos 2011. június 28-án a Népszava főszerkesztőjéhez fordult a napilap internetes felületén megjelent, egy panaszos levélben kifogásolt, „sértő tartalmúnak” vélelmezett kommentek miatt. Az MTE a médiabiztossal is egyeztetve azt a célt tűzte ki, hogy a kutatással olyan információkat szerezzen és tegyen elérhetővé, amelyek a kommentek kérdésköréről szóló további szakmai és társadalmi vitákat megalapozottabbá, tényszerűbbé tehetik, kiindulópontot nyújthatnak a médiában – és nem utolsósorban magukban a kommentekben – jelen levő közkeletű vélekedések verifikálásához, árnyalásához vagy cáfolatához.

Az MTE az így rendelkezésre álló információk alapján az alábbiakban összefoglalja a megítélése szerint leglényegesebb megfontolásokat, tanulságokat, illetve ezekre építve ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a kommentekkel összefüggő kérdések az alapjogokat, a felhasználók érdekeit és az iparág érdekeit egyaránt szem előtt tartó, pozitív irányba ható kezelésének lehetőségeire vonatkoznak.

• • • A kommentek a szólásszabadság gyakorlásának fontos, a felhasználók által értékesnek tartott felületét jelentik.
    • A jogi környezet egyelőre nem tudott alkalmazkodni a jelenséghez; a jogalkalmazás szélsőséges esetben abba az irányba hat, hogy akár meg is szűnjenek kommentelést lehetővé tevő szolgáltatások.
    • Olyan jogi környezetre van szükség, amely a kommentek széles körű jelenlétének realitásait elfogadja, a szólásszabadság kommentek által lehetővé váló kiteljesedését elősegíti, egyúttal biztosítja a kommentekben megjelenő személyiségi jogsértések érdemi orvoslását.
    • A kommentekkel összefüggésben érzékelt problémák jelentős része ugyanakkor sem a bírósági jogérvényesítés, sem a médiaigazgatás keretei között nem kezelhető; a jogi környezet alakításakor arra kell törekedni, hogy az a moderálási és más közösségi-kulturális kezdeményezéseket bátorítsa.

A teljes dokumentum innen letölthető.

Az internetezők kommentelési szokásaival kapcsolatos kutatás teljes anyaga innen tölthető le.