2014 Novemberével összevonjuk az MTE eddig külön vezetett blogját és honlapját, mindkettőt az mte.hu cím alatt, ez a blog nem frissül többet.

A régebbi blogbejegyzések továbbra is elérhetőek lesznek a mte.blog.hu, illetve a régi oldal tartalmai is az archiv.mte.hu címen.

Az Alkotmánybíróság május 27-i döntése szerint egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája. Az Ab egy korábbi, jogerős, az MTE által már kifogásolt és alkotmányellenesnek tartott ítéletet erősített most meg, amely aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

Amint arra az MTE az utóbbi években rendszeresen igyekszik felhívni a figyelmet, a kommentek és a jogi felelősség problémája jóval összetettebb, mint azt az Ab minapi határozata sugallja. A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog.

Az MTE szerint nem célravezető, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő sértő kommentet úgy kell kezelnie a bíróságnak, mint ahogyan például egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg. A megalapozottan kifogásolt, sértő kommenteket jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók (erre az MTE etikai kódexe is kötelezi az egyesület tagjait, vagyis a legnagyobb magyar tartalomszolgáltatókat), a korábbi gyakorlat tehát tökéletesen megfelelő volt ezeknek a problémáknak az orvoslására.

Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét mint olyant fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, tisztázva, hogy a kommentelők számára nyújtott felület esetén a szolgáltatók úgynevezett tárhelyszolgáltatást nyújtanak és a sértő komment eltávolítása esetén mentesülnek a felelősség alól, vagy akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek - ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik - el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek. A jogszabályoknak és a jog alkalmazónak is tekintetbe kellene vennie a kifogásolt kommentet közlő tartalomszolgáltató, vagy közösségi oldal szolgáltató reakcióját is. Azaz, ha a kifogásolt kommentet kérésre időben eltávolította, akkor akár korlátlanul is mentesíthető legyen a felelősség alól.

A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája – ha azonosítható – éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál. Azonban az már  portálok esetében is alapvető probléma, hogy a komment-tartalmakat a kommentelők, és nem a tartalomszolgáltatók, közösségi platform-szolgáltatók, vagy éppen bloggerek szolgáltatják. Emlékeztetünk arra, hogy a mostani ügy kiindulópontja is néhány, az egyesületként, tehát még véletlenül sem médiatartalom szolgáltatójaként vagy közösségi portálként működő MTE blogján megjelent hozzászólás volt. Az Ab-határozat indoklása ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a Facebook és a hasonló szolgáltatások más elbírálás alá essenek, ennek alapján még nem lehet egyértelműen megjósolni egy-egy majdani per kimenetelét.

Az MTE szerint – egyetértve Stumpf István alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményének vonatkozó pontjával – a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az Ab által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja.

Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is tárgyalás alatt van, döntés még az idén várható.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) társszabályozási megállapodásának keretében elkészített tanulmány azokat a legfontosabb médiapiaci, infokommunikációs körülményeket vizsgálja, amelyek Csehország, Románia és Szlovákia egyes online szolgáltatásait sikeressé tették a helyi médiapiacon. A 2014. április 17-én bemutatott tanulmányt és a vezetői összefoglalót teljes egészében hozzáférhetővé teszi az MTE.

A Kelemen Gábor (közgazdász, stratégiai tanácsadó, a tanulmány szerzője), Mihók Attila (a Ringier ügyvezető igazgatója, a Népszabadság elnök-vezérigazgatója), Kálmán Tamás (a Týždeň – W Press kereskedelmi igazgatója) és Steff József (a Sanoma kereskedelmi igazgatója) részvételével lezajlott kerekasztal-beszélgetés kíséretében bemutatott tanulmányt és a vezetői összefoglalót az alábbi linkeken lehet letölteni:

A teljes tanulmány (pdf)

A vezetői összefoglaló (pdf)

A tanulmány elsődleges célja azon legfontosabb médiapiaci, infokommunikációs körülmények vizsgálata, amelyek Csehország, Románia és Szlovákia egyes online szolgáltatásait sikeressé tették a helyi médiapiacon.

Mindhárom vizsgált ország az infokommunikációs indikátorok többségében az európai átlag alatt teljesít. A legrosszabb adatokkal Románia rendelkezik, ahol mind a penetráció, mind a lakossági internet-használat aránya, mind pedig a digitálisan írástudatlan lakosok száma messze elmarad, ill. (ez utóbbiak esetében) meghaladja az Európai Unióban tapasztalt értékeket. A legmagasabb, az EU27 átlagához legközelebb eső értékeket Csehország produkálta. Magyarország e tekintetben Csehország és Szlovákia között helyezkedik el.

Sem az infokommunikációs alapinfrastruktúra (szélessáv) sem pedig a szolgáltatások minősége sem akadálya egyik országban sem a penetráció további terjedésének. Annak ellenére igaz ez, hogy például Szlovákiában a szélessávú lefedettség csak 75 százalékos. Az alacsony szélessávú penetráció talán egyik okozója a hozzáférések viszonylag magas ára. Bizonyos szegmensekben az árak akár kétszeresen is meghaladják az Unió átlagát.

A felhasználók körében a legnépszerűbbek online tevékenységek – Magyarországhoz hasonlóan – elsősorban az alapszintű szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Ezek közé tartoznak az információ keresése árukról és szolgáltatásokról, az online újságok, magazinok olvasása, a közösségi médiahasználat, az oktatással, továbbképzéssel kapcsolatos információ-keresés, vagy az egészségügyi információk keresése. Az ún. tranzaktívabb szolgáltatások igénybevétele (például: elektronikus bankolás, e-fizetés, e-kereskedelmi szolgáltatások) jellemzően uniós átlag alatti.

Természetesen a különböző szolgáltatások használatát számos szocio-demográfiai tényező befolyásolja: a fiatalabb korosztályok, a felsőfokú végzettségűek, a magasabb jövedelemmel rendelkezők, a foglalkoztatottak és a városban élők nagyobb valószínűséggel válnak internet-felhasználóvá és az előbb említett szolgáltatásokat is nagyobb arányban és intenzívebben veszik igénybe.

A három érintett országra együttesen jellemző az online újságok, magazinok rendkívüli népszerűsége. A felhasználók 2/3-a, esetenként 4/5-e rendszeresen fogyaszt online sajtótermékeket, ami meg is látszik azok olvasottsági mutatóin. Mindhárom ország TOP10 szolgáltatásának listáját a hírszolgáltatással kapcsolatos honlapok uralják.

Ezzel párhuzamosan általános jelenség a nyomtatott lappiac fokozatos térvesztése mind az olvasottság, mind a hirdetési tortából való részesedés tekintetében. Néhány esetben ugyanakkor van arra példa, hogy a lappiacon elszenvedett veszteségek egy részét az online verzió felfutásával sikerült valamennyire mérsékelni.
A televízió továbbra is a helyi médiapiacok legfontosabb szereplője. Lényegében minden háztartásban van legalább egy televíziókészülék és a heti legalább egyszer tévét néző lakosság aránya is közelíti a 100 százalékot. Ennek megfelelően a hirdetési bevételek többsége is ebben a szegmensben realizálódik: Romániában és Szlovákiában hirdetési pénzek kétharmada, Csehországban pedig 47 százaléka. A rádiós piac hallgatottság tekintetében még viszonylag mindhárom országban jól teljesít, de a hirdetési bevételeik sehol sem érik el a teljes költés 10 százalékát.

Az is igaz azonban, hogy az online felhasználók (ahol elérhető adatok álltak rendelkezésre) közel annyi időt töltenek el a világhálón, mint amennyit televízió nézésre fordítanak, és mindez 3-4-szerese a napilapok, magazinok olvasására fordított időnek. A legnépszerűbb internet-fogyasztási platform továbbra is a PC és a laptop, egyelőre a táblagépek és az okostelefonok penetrációja mindhárom országban alacsonynak mondható. Az online piac hirdetési bevételei a platform népszerűségének folyamatos emelkedésével párhuzamosan évek óta növekvő tendenciát mutatnak. Romániában a költések 13, Csehországban 17, Szlovákiában pedig 10 százaléka 2012-ben már az online piacon realizálódott. Ezzel, Csehországot leszámítva – ahol a nyomtatott lappiac még mindig nagyon erős – az online költések arányát csak a televíziós piacon elköltött hirdetési pénzek aránya haladja meg. A legnagyobb hirdetők mindhárom országban a pénzügyi, biztosítási szektorból, a telekommunikációs szektorból, az egészségiparból és a kereskedelemből kerülnek ki.

A vizsgált országokban megfigyelhető üzleti modellek közös sajátossága a diverzifikált portfólió fenntartása, működtetése. Romániában ez az online mellett audiovizuális szolgáltatások nyújtását (PRO TV - Románia), Csehországban (DNES) és Szlovákiában (SME) pedig a nyomtatott sajtóban és/vagy az online piac egyéb szegmenseiben (árösszehasonlító szolgáltatás, vállalkozások, intézmények nyilvántartása) történő erőteljes jelenlétet jelenti. Ugyanakkor a (kizárólag) online lábbal rendelkező szolgáltatók bevételeinek döntő része hirdetések értékesítéséből származik. A sales house-ok igénybevétele eltérő: a román és a cseh piacon ez a fajta hirdetés-értékesítés egyáltalán nem jellemző, míg a szlovák piacon a hirdetések 85 százalékát értékesítési házak adják el.

Az online médiapiac tartalmi értelemben lényegében egyik piacon sincsen közvetlenül szabályozva. Az online piacra is kötelező előírások (rágalmazás, becsületsértés) általános jogszabályokban (Polgári és/vagy Büntető Törvénykönyv) vannak megfogalmazva. Az adózással, pénzügyekkel, foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok nem médiaspecifikusak. Beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményt mindhárom országban csak szigorú feltételek mellett lehet érvényesíteni, de ezek sem vonatkoznak a médiapiacra. Sajtótörvény kizárólag Szlovákiában van, ennek bizonyos részei érintik – elsősorban az on demand szolgáltatásokon és az online műsorszóráson keresztül – az online médiapiacot is.

Miközben folyamatosan követjük a legújabb amerikai vagy nyugat-európai médiapiaci fejleményeket, a közvetlen szomszédságunkban lévő országok piacaira gyakran alig figyelünk oda. Pedig a közép-kelet európai régió online piaci trendjeiből sokat tanulhatnak a magyar médiamenedzserek is. Az MTE megbízásából készült, Csehország, Románia és Szlovákia online médiapiacáról szóló hiánypótló tanulmányt április 17-én mutatja be az MTE, kiterjedt régiós tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételével.   

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) a tanulmányt a Mit tanulhatunk a környező országok online médiájából? Csehország, Románia és Szlovákia online médiapiaci trendjei című szakmai kerekasztal-beszélgetés kíséretében mutatja be.

Időpont: 2014. április 17. csütörtök, 18.00

Helyszín: Magyar Telekom székház, Tőlösi terem, Budapest 1013, Krisztina krt. 55.

Résztvevők:

Kelemen Gábor (közgazdász, stratégiai tanácsadó, a tanulmány szerzője)
Mihók Attila (a Ringier ügyvezető igazgatója, a Népszabadság elnök-vezérigazgatója)
Kálmán Tamás (a Týždeň – W Press kereskedelmi igazgatója)
Steff József (a Sanoma kereskedelmi igazgatója)
Moderátor: Tófalvy Tamás (az MTE főtitkára, a BME tanársegédje)

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük ezen a címen jelezze részvételét: contact@mte.hu – és mindössze annyit írjon az üres levél tárgy mezőjébe, hogy „MTE+CEE”

Miközben folyamatosan követjük a legújabb amerikai vagy nyugat-európai médiapiaci fejleményeket, a közvetlen szomszédságunkban lévő országok piacaira gyakran alig figyelünk oda. Pedig a közép-kelet európai régió online piaci trendjeiből sokat tanulhatnak a magyar médiamenedzserek is. Az MTE megbízásából és az NMHH finanszírozásával Kelemen Gábor által készített, hiánypótló tanulmány elsődleges célja az, hogy bemutassa a legfontosabb médiapiaci és infokommunikációs körülményeket, amelyek az egyes országok vizsgált online szolgáltatásait sikeressé, piacvezetővé tették a helyi médiapiacon.

A tanulmány két nagy pilléren nyugszik: egy általános médiapiaci és infokommunikációs helyzetértékelésen, illetve az egyes országok médiapiacait ismertető országtanulmányokon. Néhány tanulságot kiemelve az eseményen részletesen bemutatandó elemzésből: a felhasználók körében a legnépszerűbbek online tevékenységek – Magyarországhoz hasonlóan – elsősorban az alapszintű szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Ezek közé tartoznak az információ keresése árukról és szolgáltatásokról, az online újságolvasás, közösségi médiahasználat, az oktatással, továbbképzéssel kapcsolatos információ-keresés, vagy az egészségügyi információk keresése. A három érintett országra együttesen jellemző az online újságok rendkívüli népszerűsége.

Mindhárom ország TOP10 szolgáltatásának listáját a hírszolgáltatással kapcsolatos honlapok uralják. Ezzel párhuzamosan általános jelenség a nyomtatott lappiac fokozatos térvesztése mind az olvasottság, mind a hirdetési tortából való részesedés tekintetében.

A további részleteket, adatokat és információkat a tanulmány bemutatójában illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetésen hozzuk nyilvánosságra. A bemutató után a tanulmányt és annak vezetői összefoglalóját is ingyenesen hozzáférhetővé tesszük az MTE blogján.

Izgalmas együttműködés: a hazai médiahatóság és az Európa Tanács itt, Budapesten tart jövő kedden, azaz 17-én közös konferenciát az európai médiaszabályozás kritikus kérdéseiről, amelyet az unión kívüli Norvég Alap is támogat többek között. A MédiaTanács és az Európa Tanács még ez év elején fűzte csendben szorosabbra a szálakat, és indított közös szakmai gondolkodást, amelynek eredményeit összegzi ez az ingyen látogatható konferencia, és amelyet a Corinthia Szállóban, a VII. Erzsébet körút 43. alatt fogunk megtalálni. A programban részt vesznek MTE-szereplők is, Nádori Péter és Gerényi Gábor elnökségi tagok a 10:30-tól kezdődő másfél órás panelbeszélgetésen elemzik a hírszolgáltatás, szabályozás és önszabályozás kérdéseit külföldi és hazai szakemberek társaságában. További infomációkat a konferencia honlapján találhatunk.

A hazai online tartalomszolgáltatói iparág számára jelenleg az eltűnés, a vegetálás, vagy a radikális modellváltás, átalakulás is lehetséges forgatókönyvek – állítja az MTE megbízásából a PwC Magyarország által készített tanulmány.

Egy ideje zajlik a vita arról, hogy valójában milyen hatással vannak az online tartalom megosztására üzleti modellt építő közösségi médiavállalatok, keresők az eredeti tartalmat előállító kiadókra, lapokra, azaz a tartalomszolgáltatókra. A viszony összetett és ellentmondásos: a közösségi médiavállalatok egyfelől forgalmat generálnak az online lapoknak, segítik a fogyasztók tartalomhoz és információhoz való hozzáférését, másfelől viszont egyre kisebb üzleti és kulturális mozgásteret hagynak a digitális tartalomszolgáltatónak. Számokban kifejezve: az elmúlt öt év során a globális digitális szereplők közel 40 százalékos éves átlagos reálnövekedésével szemben a hazai online tartalomszolgáltatók reálnövekedése stagnált. Ennek potenciális következménye az is lehet, hogy egyre kevesebb minőségi, eredeti tartalom születik meg. Ez a negatív spirál azt a lehetőséget is előrevetíti, hogy lassan nem lesz mit megosztani.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) megbízásából a PwC Magyarország egy problémafelvető tanulmányt (zöld könyvet) készített, amely azt vizsgálja, hogy a globális közösségi médiaóriások, tartalomaggregátorok (mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter) hogyan hatnak a magyar online médiapiacra, az eredeti tartalom előállítására. A tanulmány szerint a nagy mérethatékonyságú, globális piacon aktív online technológiai és médiavállalatok, tartalomaggregátorok gazdasági tekintetben is jelentős részesedést értek el a hazai piacon, a 2008-ban csupán 17 százalékos reklámbevétel-részesedésüket 2012-re 42 százalékra növelték. Mára a hazai digitális iparág növekedésének szinte egészéért ők felelnek, a magyarországi digitális reklámbevételek közel felét ezek a szereplők teszik zsebre. A globális szereplők piaci részesedésének várható maximumáról még csak elképzeléseink lehetnek, de az iparág vezetői 65 százalék körüli értéket várnak.

A Magyarország nyelvi és gazdasági jellegzetességei által biztosított védett helyzet a magyar online médiapiacon mára, a globalizáció természetes következményeként, megszűnőben van. A hazai tartalomszolgáltatói iparág előtt az eltűnés, a vegetálás, vagy a radikális modellváltás, átalakulás is lehetséges forgatókönyvek. A megszűnő vagy vegetáló hazai online tartalomszolgáltatás forgatókönyvének megvalósulása pedig kiterjedt gazdasági és társadalmi következményekkel járhat. A gazdasági következményeken túl (csökkenő iparági foglalkoztatottság, elmaradó beruházások, állami bevételek), a magyar kulturális értékek közvetítése is kérdésessé válik.

Kérdés, hogy mindezeket a negatív folyamatokat hogyan lehetne megváltoztatni: mit kellene tennie a tartalomszolgáltatóknak, hogy fenntartható legyen a minőségi tartalom előállítása, és mit tehetnek az aggregátorok, keresők, hogy számukra is biztosítva legyen a minőségi, aggregálható tartalom. Milyen szerepet játszhatnak mindebben a szabályozási, piaci, gazdasági keretek, az állami vagy uniós irányelvek? A tanulmány publikálásával az MTE célja az, hogy itthon is elindítsa az erről szóló szakmai egyeztetéseket és párbeszédet.

A teljes tanulmány itt érhető el.

A tanulmányt összefoglaló prezentáció pedig itt található meg.

A PriceWaterhouseCoopers Magyarország (PwC) a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) megbízásából elkészített tanulmánya azt vizsgálja, hogy a globálisan jelenlévő online közösségi médiavállalatok, tartalomaggregátorok hogyan hatnak a magyar piacra. A szakmai rendezvényen a tanulmány bemutatása mellett meghívott szakértőkkel is beszélgetünk.

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük ezen a címen jelezze részvételét: contact@mte.hu - mindössze annyit írjon az üres levél tárgy mezőjébe, hogy „PWC+MTE”.

Időpont: 2013. december 9. hétfő, 18.30

Helyszín: Magyar Telekom székház, Tölösi terem, Budapest 1013, Krisztina krt. 55.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Dunai András (az MTE elnöke, a Sanoma Media Budapest digitálisüzletág-igazgatója)

Sere Péter (a PwC távközlési és médiaipari tanácsadó csapatának vezetője)

Balogh Virág (a Magyar Reklámszövetség főtitkára)

Kelemen Gábor (közgazdász, stratégiai tanácsadó)

Moderátor: Tófalvy Tamás (az MTE főtitkára, a BME tanársegédje)
 

„A Magyarország nyelvi és gazdasági jellegzetessége által nyújtott védelem mára, természetes folyamatként, megszűnt. A hazai online tartalomszolgáltatói iparág előtt az eltűnés, a vegetálás, vagy a radikális modellváltás, átalakulás is lehetséges forgatókönyv” – fogalmaz a PriceWaterhouseCoopers Magyarország által a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete megbízásából elkészített tanulmány, mely azt vizsgálja, hogy a globálisan jelenlévő online közösségi médiavállalatok, tartalomaggregátorok (mint például a Google vagy a Facebook) egyre nagyobb részesedése a magyar tartalomfogyasztásból milyen hatással van a hazai tartalomszolgáltatói iparágra.

Az egészen biztosan kijelenthető: a nagy nemzetközi szereplők jelentős mértékben átformálják a regionális, kisebb piacokat, és egyben a klasszikus, azaz eredeti tartalom előállítására építő üzleti modellnek is egyre kisebb mozgásteret hagynak az aggregátorok. De mi várható hosszú távon? Az áthelyeződő hangsúlyok milyen értékláncot alakítanak ki a médiaiparban? Milyen üzleti, kulturális lehetőségek állnak a hazai tartalomszolgáltatók előtt? Milyen szerepe lehet az államnak az egyenlő feltételek kialakításában az átalakuló médiapiacon?

Mindezen kérdések megtárgyalása mellett december 9-én este bemutatjuk a PwC tanulmányának főbb megállapításait, és szeretnénk teret adni a kötetlen szakmai vitának, beszélgetésnek is. A rendezvényt követően pedig a szakma rendelkezésére bocsátjuk a tanulmány egészét, mely ingyenesen letölthető lesz az MTE honlapjáról.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint aggályos az IP-címek és más azonosítók, tartalmak tárolása a felhasználók jobb azonosítása érdekében, ráadásul mindez teljesíthetetlenül nagy terhet is róna a szolgáltatókra. A koncepció a Közigazgatási  és  Igazságügyi Minisztérium  (KIM) valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési  Hatóság  Médiatanácsa (Médiatanács) Gyermekbarát  Internet kezdeményezés jogszabályszöveg-tervezetében található.

A KIM és a Médiatanács által közösen jegyzett, „Gyermekbarát Internet” címet viselő kezdeményezés  tervezetében szereplő kezdeményezések jelentős részét az MTE messzemenőkig támogatja. A számos előny mellett azonban aggodalomra adnak okot az MTE szerint a felhasználók online térben való azonosíthatóságára vonatkozó elképzelések.

A KIM valamint a Médiatanácsaáltal előterjesztett Gyermekbarát  Internet kezdeményezés tervezetében található rendelkezés szerint a tárhelyszolgáltatók (általában ebbe a kategóriába sorolhatóak a felhasználói tartalmakat elérhetővé tevő közösségi site-oknak, videomegosztóknak, fórumoknak és kommentelési lehetőségnek helyet adó szolgáltatók) kötelesek lennének egy évig tárolni az IP címeket, egyéb felhasználói azonosítókat és a felhasználók által feltöltött tartalmakat.

Az MTE szerint rendkívül aggályos egy ilyen tárolási kötelezettség, mert:

• A felhasználói tartalmakat közzétevő szolgáltatások általában ingyenesen elérhetőek, így a tárhelyszolgáltatók nem tudják miből finanszírozni a fenti kötelezettséghez szükséges tároló kapacitást.

• Ahogy az internetre vonatkozó szabályozások esetében általában, úgy itt is felmerül, hogy a szabályozással érintett szolgáltatások szolgáltatói „külföldre menekülnek”, így nem kell teljesíteniük a fenti kötelezettségeket, és ismét a Magyarországon maradó szolgáltatók kerülnek versenyhátrányba. Ráadásul a Cloudszolgáltatások elterjedése révén ez már könnyen és olcsón meg is valósítható.

• Bár a tervezet a gyermekek védelme érdekében kívánja előírni a tárolási kötelezettséget, azonban nem tesz különbséget a tárolási célja szempontjából a gyermekekkel kapcsolatos és az egyéb bűncselekmények között. Az MTE szerint a gyermekek védelme esetén sem ezen széleskörű tárolási kötelezettség előírása a célravezető. Külön aggodalomra ad okot az MTE álláspontja szerint, hogy elburjánzóban van az a gyakorlat, hogy rágalmazási és becsületsértési ügyekben kérik ki a kommentelők adatait, mely a szólásszabadság csorbulásához vezethet.

• A tárolt IP cím nem egy felhasználót, hanem általában egy háztartást vagy egyéb intézményt azonosít. Ráadásul az IP címek szűkössége miatt olyan technológiák bevezetése van terjedőben, amely egy adott IP címhez párhuzamosan több előfizetőt rendel egy időben, kétségessé téve így az azonosítást.

• Nehezíti a szolgáltatók dolgát, hogy párhuzamosan vonatkozna rájuk a fenti tárolási kötelezettség és az un. Infotörvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) szerinti törlési kötelezettség, mely alapján a személyes adatokat (pl. valakinek az arcképe egy videón) törölni kötelesek az érintett kérésére.

Az MTE szerint kár elrontani egy fontos és többségében igen értékes kezdeményezést a fenti aggályos rendelkezéssekkel, amelyek nem célravezetőek, hiszen az internet határnélkülisége miatt könnyen megkerülhetőek, kijátszhatóak, miközben jelenetős hátrányt okozhatnak a hazai szolgáltatóknak.

Ha nem akar lemaradni az online média és az önszabályozás híreiről, katt a Facebook-oldalunkra!

Lassan vége az Ingatlandepo.com/Ingatlanbazar.com ellen folytatott harcnak: a legújabb hírek szerint végre az ügyészség is vádat emelt a sok éven át nyilvánvalóan tisztességtelen szándékkal futtatott weboldal üzemeltetőivel szemben, akikkel annak idején nekünk is meggyűlt a bajunk. Mint emlékezetes, szakmai állásfoglalásunkra válaszképpen, azzal szoros kapcsolatban ugyanezek az üzemeltetők polgári és büntetőpert is indítottak az egyesülettel és akkori elnökünkkel, Gerényi Gáborral szemben. A büntetőpert első- másod- és harmadfokon is megnyertük, míg a polgári perben részben igazat adott a most csalással vádoltaknak az ügyben ítélkező bíró, mivel szerinte a blogunkon megjelent, károsultak által írt egyes kommentek alkalmasak voltak jó hírnevük (???) csorbítására.

A vádiratban a korábban szlovák és Seychelle-szigeteki cégek mögé bújt üzemeltetőket legalább százmillió forintos kár okozásával vádolják.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) legutóbbi közgyűlését követő elnökségi ülésen Dunai Andrást választották meg a szervezet elnökének. Elődje, Nádori Péter az elnökség tagja marad.

Az MTE elnöksége legutóbbi ülésén Dunai Andrást, a Sanoma Media Budapest digitálisüzletág-igazgatóját választotta meg az MTE új elnökének. A szakember 2008 januárjában kezdett dolgozni a Sanománál gazdasági igazgatóként, és 2012 januárjától irányítja a vállalat digitális üzletágát. Korábban 2005 és 2007 között a Telekom Montenegro gazdasági vezérigazgató-helyettese, 2004 és 2005 között pedig a Magyar Telekom Üzletfejlesztési és akvizíciós menedzsere volt. 2001 és 2004 között a Malév pénzügyi igazgatói illetve kontrolling vezetői pozícióiban dolgozott. 

A leköszönő elnök, Nádori Péter – a Lapcom tartalmi és marketing ügyvezetőigazgató-helyettese – 2010 óta vezette az egyesületet, és az elnökség tagja marad. Az elnökség összetétele nem változott, tagjai: Bán Zoltán (Portfolio.hu), Detrekői Zsuzsa (Origo), Dunai András (Sanoma), Fáy Margit (Index), Gerényi Gábor  (Mandiner), Nádori Péter (Lapcom), Pintér Róbert (Egyszervolt.hu).

Az MTE 2001-ben alakult érdekvédelmi és önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók hoztak létre. Az egyesület arra törekszik, hogy az internet szabályozása a lehető legkisebb állami beavatkozás mellett történjen meg, és a hangsúly az önszabályozásra kerüljön. Az MTE többek között etikai kódex kidolgozásával, a szakmai viták és az önszabályozási tevékenység koordinálásával kíván hozájárulni az internetes kultúra fejlődéséhez.

Az MTE Facebook-profilja itt, Twittere itt érhető el.

Számos kommunikációs ügynökség és médiavállalat mellett a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is csatlakozott a társadalmi diszkrimináció ellen küzdő Nyitottak Vagyunk mozgalomhoz.

A Nyitottak Vagyunk mozgalom felhívása szerint alapvető érték, hogy „másokat teljesítményük, tetteik alapján ítélünk meg, tekintet nélkül nemre, életkorra, szexuális orientációra, nemzeti, etnikai hovatartozásra vagy származásra, politikai meggyőződésre, fizikai és egyéb adottságokra.”

Ezt mi is így gondoljuk, és a közös csatlakozással is szeretnénk elősegíteni, hogy a hazai online média minél toleránsabb, nyitottabb és felvilágosultabb legyen.  

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) új főtitkára június 1-től Tófalvy Tamás.

Az MTE főtitkári feladatkörét 2013. június 1-től Tófalvy Tamás látja el. A szakember az utóbbi egy évben a New York-i Columbia Egyetem újságíró tanszékén kutatott egy Fulbright-ösztöndíjjal, azt megelőzően pedig kommunikációs szakújságíróként dolgozott az Emasa.hu-nál és a Kreatívnál, és tanított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kommunikáció és Médiatudomány mesterszakán is. Jelenleg a BME doktorjelöltje, és a Zenei Hálózatok Egyesület elnöke. Blogja a kontent.blog.hu címen érhető el.

Az MTE 2001-ben alakult érdekvédelmi és önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók hoztak létre. Az egyesület arra törekszik, hogy az internet szabályozása a lehető legkisebb állami beavatkozás mellett történjen meg, és a hangsúly az önszabályozásra kerüljön. Az MTE többek között etikai kódex kidolgozásával, a szakmai viták és az önszabályozási tevékenység koordinálásával kíván hozájárulni az internetes kultúra fejlődéséhez. Az egyesület blogja itt érhető el.

A médiatörvény előírásainak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök felkérte - más szakmai szervezetek között - az MTE-t, hogy tegyen javaslatot olyan személyre, aki az egyesület szerint alkalmas lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki posztjának betöltésére. (A szakmai szervezetektől érkező javaslatokat a miniszterelnöknek nem kötelező figyelembe vennie.) Az alábbiakban olvasható annak a levélnek a szövege, amit válaszul a miniszterelnöknek küldtünk.

"A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete azt javasolja, hogy Miniszterelnök Úr az NMHH elnöki posztjára olyan személyt terjesszen elő, aki
- vallja, hogy a széles értelemben vett médiában megvalósuló nyilvánosság demokratikus berendezkedésünk egyik legfontosabb pillére (és ezt az elvet az NMHH működésére is érvényesíti),
- éppen ezért aktívan elkötelezett a médiatartalmak legszélesebb szabadsága és olyan sokszínűsége mellett, ami a marginálisnak tekintett vélemények, a különféle, jelentős lobbierővel nem rendelkező közösségek, a különféle autonóm műhelyek médiához jutását is támogatja,
- aki ennek megfelelően, tudja, hogy a média egyik alapvető szerepe a politikai és egyéb hatalom ellenőrzése, a szabályozási rendszeré pedig - egyebek mellett - az, hogy ennek a szerepnek az érvényesülését elősegítse,
- ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy a média társadalmi jelenlétének megkerülhetetlen alkotórésze a szórakoztató funkció, amit még jelszavakban sem szabad eredendően kártékonynak tekinteni,
- aki tudja, hogy társadalmilag hasznos szerepet jellemzően olyan médiatermékek képesek játszani, amelyek gazdasági tekintetben is erősek és függetlenek, vagyis nem tekinti még csak 'szükséges' rossznak sem azt, hogy a média üzlet, hanem – elsősorban strukturális eszközök segítségével – a médiavállalkozások partnere abban, hogy napjaink súlyos kihívásainak megfelelhessenek,
- aki folytatja az NMHH alapító elnökének nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő munkáját a kiskorúak káros médiatartalmak elleni védelme ügyében,
- aki elkötelezett a média etikai megalapozása és számonkérhetősége mellett, és tudja, hogy ezek a törekvések önszabályozó kezdeményezések keretei között valósíthatóak meg a leghatékonyabban,
- mindezek mellett természetesen széles körű tájékozottsággal rendelkezik a média- és hírközlési jog hazai történetét és problémáit, illetve nemzetközi fejleményeit illetően,
- és személyében is hiteles a médiafogyasztók, az európai értékeket képviselő parlamenti pártok képviselői és a médiaipar szemében egyaránt.

Egyesületünk Miniszterelnök Úr figyelmébe ajánlja Koltay András urat, az NMHH Médiatanácsának tagját, aki a társszabályozási rendszer kialakítása és működtetése során szerzett tapasztalataink szerint megfelel a fenti kritériumoknak.

Dr. Koltay András úr 2002-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett. Tudományos pályáját 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Tanszékén tanársegédként kezdte, 2007-ben adjunktussá, 2012-ben docenssé nevezték ki. LLM fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, és a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében is folytatott tanulmányokat. A médiajog és a kapcsolódó területek elismert kutatója, A szólásszabadság alapvonalai című monográfiája 2009-ben jelent meg, emellett számos magyar és idegen nyelvű tudományos cikk szerzője, több kötet társszerzője és szerkesztője.

Egyesületünk nem áltatja magát azzal, hogy úgy gondoljuk: jelölésünk meghatározó lehet a kiválasztási folyamatban, ugyanakkor természetesen készséggel veszünk részt a felmerült javaslatokról szóló további konzultációban. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az általunk javasolt szakember mellett más alkalmas jelöltek is felmerülnek, ennek megfelelően jelezzük, hogy egyesületünk adott esetben más személy jelölését is támogatja, amennyiben megfelel az általunk üdvösnek vélt és fentebb összefoglalt paramétereknek."

Az ország polgárainak közvetlen, illetve a sajtón keresztül való tájékozódási lehetőségeit egyaránt szükségtelenül korlátozó, elhibázott lépés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. §-ának április 30-án elfogadott módosítása.

Az MTE, a magyar internetes médiumok önszabályozó és érdekvédelmi szervezete, felhívja a figyelmet: a polgárok közügyekben való részvételének egyik legfontosabb eszköze az információszabadság, vagyis a közérdekű információk megismerésének és nyilvános vitatásának lehetősége. A média társadalmi szerepének meghatározó jelentőségű eleme, hogy ezeket az információkat rendszerezett, szerkesztett, közérthető formában felhasználói elé tárja. Magyarország alaptörvényének VI. cikke is rögzíti, hogy mindenkinek joga a közérdekű adatok megismerése és terjesztése.

A közérdekű információk megismerésére vonatkozó igények – függetlenül azok céljától és mennyiségétől – fogalmilag nem lehetnek „visszaélésszerűek”, ahogyan a módosítás indoklása azt vélelmezi, hiszen minden ilyen információ a polgárok közösségének elidegeníthetetlen tulajdona. Téves az a beállítás, amely szerint a polgároktól vagy a sajtótól érkező adatigénylések ellehetetleníthetnék az adatgazda szervek tevékenységét, már csak azért is, mert az a szerv, amely a polgároktól érkező kérdésekre nem tud válaszolni, az Állami Számvevőszék adatigényeit sem fogja tudni kielégíteni. A közpénzek felhasználásáról döntő, a döntéseket végrehajtó szervezetek alapvető kötelessége, hogy az adatigénylések kiszolgálására felkészüljenek.

Az MTE javasolja Áder János köztársasági elnök úrnak és Péterfalvi Attila úrnak, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, hogy a 30. § módosításának hatályba lépését annak alaptörvény-ellenes és társadalmilag káros jellege miatt minden, a rendelkezésükre álló eszközzel akadályozzák meg.

2012. december 11-én megrendezésre került a Kommentek a magyar interneten című konferencia az MTE, Mandiner és az NMHH közös szervezésében. A képanyag elkészüléséig íme a mandiner.hu összefoglalója a konferenciáról:

Van-e anyázáshoz való jog? Puzsér, UP és Stumpf a kommentelésről

A komment olyan beszélgetés, ami megmarad – Konferencia a kommentelésről

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Mandiner és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság meghív minden kedves érdeklődőt a

Kommentek a magyar interneten

című konferenciájára.

Helyszín és időpont:

2012. december 11. (kedd) 10-14 óra,

Magyar Telekom Székház Tölösi 2 terem, 1013 Budapest Krisztina krt. 55.

Program:

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A férőhelyek száma korlátozott, részvételi szándékát kérjük mielőbb jelezze! Kapcsolat: contact@mte.hu

A kommentek (cikkekhez, blogbejegyzésekhez fűzött internetes hozzászólások) jelensége sokféle szempontból vizsgálható és vizsgálandó, ha meg akarjuk érteni működését, jelentőségét, társadalmi hatását és más jelenségekkel való viszonyát, kölcsönhatásait. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal kötött együttműködési megállapodásának keretében az elmúlt év során ezek közül a szempontok közül kettővel részletesen foglalkozott: elkészült az internetezők kommentekre vonatkozó véleményét, értékítéleteit feltáró kutatás, illetve a kommentekben esetlegesen elkövetett személyiségjog-sértésekre vonatkozó bírósági gyakorlat elemzése.

A vizsgálódás közvetlen apropója az az annak idején a sajtóban nagy visszhangot kiváltó megkeresés volt, amellyel a Média- és Hírközlési Biztos 2011. június 28-án a Népszava főszerkesztőjéhez fordult a napilap internetes felületén megjelent, egy panaszos levélben kifogásolt, „sértő tartalmúnak” vélelmezett kommentek miatt. Az MTE a médiabiztossal is egyeztetve azt a célt tűzte ki, hogy a kutatással olyan információkat szerezzen és tegyen elérhetővé, amelyek a kommentek kérdésköréről szóló további szakmai és társadalmi vitákat megalapozottabbá, tényszerűbbé tehetik, kiindulópontot nyújthatnak a médiában – és nem utolsósorban magukban a kommentekben – jelen levő közkeletű vélekedések verifikálásához, árnyalásához vagy cáfolatához.

Az MTE az így rendelkezésre álló információk alapján az alábbiakban összefoglalja a megítélése szerint leglényegesebb megfontolásokat, tanulságokat, illetve ezekre építve ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a kommentekkel összefüggő kérdések az alapjogokat, a felhasználók érdekeit és az iparág érdekeit egyaránt szem előtt tartó, pozitív irányba ható kezelésének lehetőségeire vonatkoznak.

• • • A kommentek a szólásszabadság gyakorlásának fontos, a felhasználók által értékesnek tartott felületét jelentik.
    • A jogi környezet egyelőre nem tudott alkalmazkodni a jelenséghez; a jogalkalmazás szélsőséges esetben abba az irányba hat, hogy akár meg is szűnjenek kommentelést lehetővé tevő szolgáltatások.
    • Olyan jogi környezetre van szükség, amely a kommentek széles körű jelenlétének realitásait elfogadja, a szólásszabadság kommentek által lehetővé váló kiteljesedését elősegíti, egyúttal biztosítja a kommentekben megjelenő személyiségi jogsértések érdemi orvoslását.
    • A kommentekkel összefüggésben érzékelt problémák jelentős része ugyanakkor sem a bírósági jogérvényesítés, sem a médiaigazgatás keretei között nem kezelhető; a jogi környezet alakításakor arra kell törekedni, hogy az a moderálási és más közösségi-kulturális kezdeményezéseket bátorítsa.

A teljes dokumentum innen letölthető.

Az internetezők kommentelési szokásaival kapcsolatos kutatás teljes anyaga innen tölthető le.

Nem célravezetőek és alkotmányellenesek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium módosító javaslatai a büntetőeljárásról és az elektronikus hírközlésről szóló törvényekhez. A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete megérti és támogatja a jogalkotó szándékait, azonban megítélése szerint a módosítások elfogadása aránytalanul súlyos szankciókhoz, illetve a jogszerű, hasznos tartalmak a véleménynyilvánítás szabadságát sértő módon történő korlátozásához vezethetne.

A tervezett törvénymódosítás bevezeti az elektronikus adatok - például weboldalak - ideiglenes, illetve végleges hozzáférhetetlenné tételének intézményeit. Az új kényszerintézkedés végrehajtására első lépésben a tárhelyszolgáltató lenne köteles. Ha a tárhelyszolgáltató nem működik közre, akkor a hozzáférést az elektronikus hírközlési szolgáltatónak és a közvetítőszolgáltatónak kellene megakadályoznia. A blokkolást a bíróság rendelné el, a folyamat során az NMHH közreműködne.

Az MTE álláspontja szerint a javasolt megoldás több szempontból sem kívánatos.

-        A magyar jogrend jelenleg is tartalmaz eljárást a jogsértő tartalmakért viselt felelősség megállapítására – és ennek, ha bizonyítást nyer a jogsértés, akár súlyosabb következménye is lehet.

-        A blokkolás emellett aligha éri el célját, hiszen a vélelmezetten jogsértő tartalmat tulajdonosa nagyon egyszerűen áthelyezheti, többszörözheti más, nem blokkolt tartományokba, a felhasználók pedig már minimális ismeretek birtokában is kicselezhetik a rendszert.

-        Legvégül, komoly alkotmányossági problémák is felmerülnek a blokkolás gyakorlati megvalósítása során.

Érvelésünket a következőkkel támasztjuk alá.

1. A rendszertani probléma

Miközben érthető, hogy a jogalkotó általa hatékonynak ítélt eszközökkel kívánja biztosítani jogsértő tartalmak elérhetetlenné tételét az interneten keresztül, azonban a magyar jogrendszer jelenleg is tartalmazza az ehhez szükséges eljárást az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Ektv.). Az Ektv.-ben található értesítési-eltávolítási eljárás lényegéhez tartozik, hogy amennyiben a törvényben meghatározott közvetítő szolgáltató – beleértve a tárhelyszolgáltatót is -- nem folytatja le az eljárást, ugyanúgy felelősségre vonható, mint a tartalom közzétevője. Emiatt szükségtelen a készülő Btk.-ban további jogi szankció bevezetése, hiszen az Ektv. éppen a felelősségre vonhatósággal kapcsolatban fekteti le a szabályokat. Az a tárhelyszolgáltató, amely nem felel meg az eljárásnak, osztozik mind a polgári jogi mind a büntetőjogi felelősségben, mely adott esetben sokkal súlyosabb következmény is lehet, mint amelyet a jelenlegi tervezet tartalmaz.

2. A hatékonyság csak illúzó

A javasolt szankció nem érné el célját, mivel a kifogásolt tartalmak eredeti közlői rendkívül rövid idő alatt át tudják helyezni azt másik szerverre. Emellett nemzetközi példákból is kitűnik, hogy egy-egy oldal blokkolása megnöveli az oldal iránti érdeklődést, így gyakorlatilag a szándékolttal ellentétes hatást érné el a javasolt megoldással a jogalkotó. A műszaki lehetőségek szűkössége folytán, szintén nemzetközi példák ismeretében, az is kitűnik, hogy a szolgáltatók nem tudják a blokkolás követelményét oly módon teljesíteni, hogy csak a kérdéses tartalom váljon elérhetetlenné, így számos jogszerű hasznos tartalom is szűrésre kerülhet, mely sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

A javaslatból kitűnik, hogy a jogalkotó helyes célja a gyermekpornográfia elleni küzdelem. Azonban ezt a célt semmiképpen nem a javasolt eszközökkel kívánatos elérni. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekpornográfia elleni küzdelmet, mint minden felelős ember, az egyes szolgáltatók munkatársai is kiemelt fontosságú ügyként kezelik, ahogyan a szolgáltatók intézményi szinten is ugyanezt teszik. A gyermekpornográfia eseteiben az eltávolítás egyértelműen, gyorsan és hatékonyan működik.

3. Alkotmányossági gondok

Az MTE álláspontja szerint a vélelmezetten jogsértő tartalmak túlnyomó többsége esetében az elektronikus hírközlési szolgáltatók által való elérhetetlenné tétel aránytalanul súlyos szankció.

Az továbbá, hogy az NMHH által vezetett központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa (KEHTA) nem nyilvános, azokba csak a bíróság, a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész és az országgyűlés illetékes bizottságának tagjai tekinthetnek be, ellentmond a jogállamiságnak. Egyfelől érthetetlen a javaslat, hiszen a lista tartalmát képező bírósági ítéletek nyilvánosak, másfelől egy titkos, az állampolgárok által nem megtekinthető lista létezése azt a látszatot kelti, hogy az adatbázisba más internetes oldalak is bekerülhetnek, ami sajnálatos módon teret ad az állami cenzúra létét sugalló értelmezéseknek.

A konkrét szövegtervezet az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele esetén nem biztosít fellebbezési jogot az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak, ami az Alaptörvény XXVIII. cikkébe ütközik:

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Összességében a javasolt szabályozás álláspontunk szerint nem célravezető és nem alkotmányos, így javasoljuk, hogy az országgyűlés elé terjesztendő javaslat a fenti megoldásokat ne tartalmazza. Az MTE fenti észrevételeit eljuttatta a jogszabályt előkészítő minisztériumhoz, és eddigi gyakorlatához hűen minden erőforrását készséggel állítja a valós problémákat hatékony, életszerű, egyben alkotmányos módon kezelő jogi megoldások kialakításának szolgálatába.

A Nemzeti Adatvédelmi Hatóság a törvényesen kiróható legsúlyosabb, tízmillió forintos bírsággal büntette az Ingatlanbazar.com/Ingatlandepo.com vállalkozásokat. Az általunk is rengeteg szempont szerint kifogásolt weboldalt a Gazdasági Versenyhivatal után újabb hivatalos szerv marasztalta el súlyosan kifogásolható tevékenysége és gyakorlata miatt. A NAIH-510-6/2012/H. ügyszám alatt futó vizsgálat eredménye leszögezi, hogy a Komarnóban bejegyzett cég az "adatvédelmi előírásokat a személyek különösen széles körével szemben nem tartotta be", például azzal, hogy "a törlés iránti kérelmeknek éveken át nem tett eleget".

Leszögezi továbbá, hogy "az ingatlanhirdetéseket mind az ingyenes, mind az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás igénybevétele esetén az érintett kérésére haladéktalanul törölni kell. Ha az érintettnek fizetési kötelezettsége áll fenn, akkor ennek érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges adatokat Kötelezett kezelheti, de ebben az esetben sem jogosult a hirdetéseknek a nagy nyilvánosság felé való továbbközvetítésére. Az ingatlanhirdetés nyilvánossághoz való továbbközvetítése semmilyen körülmények között nem elengedhetetlenül szükséges a fizetési követelés behajtása, érvényesítése érdekében, így az adatkezelés ütközik az Infotv. 4. §-ában szereplő, fent említett célhoz kötött adatkezelés elvével."

Az adatminőség kérdésében is elmarasztalást kapott az Ingatlanbazár: "Több érintett jelezte, hogy a honlapról akkor sem tudta eltávolítani ingatlan hirdetését, amikor jelezte, hogy az adott ingatlant már értékesítette, így a hirdetés okafogyottá vált. Ebben az esetben sérül az Infotv. 4. § (4) bekezdésében szabályozott adatminőség elve, amely előírja, hogy az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani."

A határozat leszögezi, hogy az eljárás során a vétkesnek bizonyult vállalat egyáltalán nem működött együtt a hatósággal, és hogy eljárása visszaélésszerű és rosszhiszemű, és felhívja a vétkes figyelmét, hogy ha gyakorlatával azonnal nem hagy fel, a bírság ismételten is kiróható.

Neumann János 2012 néven, a Magyar Média Mecenatúra program részeként pályázatot dolgozott ki a Médiatanács online felületeken megjelenő közszolgálati tartalmak gyártásának támogatására. A kiírásnak köszönhetően az online felületek műsorkínálatában is jelenhetnek meg közszolgálatinak minősülő médiatartalmak, melyek hosszú távon is folyamatosan hozzáférhetőek lesznek.

A pályázat keretösszege húszmillió forint, a pályázati kiírások július közepétől jelennek meg az MTVA honlapján.

A Gazdasági Versenyhivatal 2011. december 20-i döntésében erőteljes szankciókkal sújtotta az általunk is több alkalommal bírált, ingatlandepo.com címen elérhető weboldal üzemeltetőjét: a hivatal megállapította, hogy a korábban bennünket rágalmazásért, becsületsértésért perlő vállalat valójában saját maga folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, amikor a fogyasztói panaszokra nem reagáltak, megtévesztették felhasználóikat, tisztességtelen mértékű kötbéreket és túlzott követeléseket fogalmaztak meg, valamint túlzott agresszivitással próbálták meg rávenni a gyanútlan hirdetőket állítólagos tartozásuk befizetésére.

A Versenytanács döntésével megtiltotta a weblapot működtető vállalatnak azt, hogy a döntésbe ütköző tevékenységeket a továbbiakban is elkövesse, kötelezte őket, hogy a döntéseket saját költségükön hirdetésként napilapokban elhelyezzék, és a szlovák, valamint Seychelle-szigeteki bejegyzésű üzemeltetőket összesen több mint ötmillió forint büntetés megfizetésére kötelezték.

A károsultak számára az igazán jó hír azonban csak ezután következik: a GVH közérdekű keresetet nyújt be annak érdekében, hogy bíróság állapítsa meg: az ingatlandepo.com, az ingatlanbazar.com és az ingatlanbazar.net oldalakon eddig feladott hirdetésekért benyújtott pénzügyi követelések nem képezhetik feltételét annak, hogy a fogyasztók állítólagos szerződéses kötöttségüktől megszabaduljanak. Amennyiben a bíróság ezt megállapítja, az valamennyi károsultra egyaránt érvényes lesz, és nem kell külön pereket indítaniuk igazuk megállapításáért.

Jelenlegi elnökségi tagunk, előző elnökünk, Gerényi Gábor ellen még egy 2010. januárjában, a Hír TV fogyasztóvédelmi műsorában elhangzott kijelentése miatt indított magánvádas büntetőjogi eljárást az Ingatlandepo.com-ot is működtető Seychelle-szigeteki vállalkozás. A vádat a III. Kerületi Bíróság elsőfokú eljárása és a Fővárosi Bíróság másodfokú eljárása is megalapozatlannak tartotta és elutasította a keresetet.

A sokat vitatott weboldalakat működtető cég azonban megpróbálkozott egy végső jogorvoslati kísérlettel is, és a Legfelsőbb Bíróságra nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amit a bíróság november 15-én tartott tárgyalásán, rövid tanácskozást követően elutasított, így további fellebbezési lehetősége az ügyben az Ingatlandepo.com-nak nem áll rendelkezésére. A Legfelsőbb Bíróság osztotta az elsőfokú bíróság indokolását, vagyis álláspontjuk szerint az a kijelentés, mely szerint e weboldal működése a felhasználók feledékenységére épít, teljes egészében a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos védelmét élvezi, és mint ilyen, alkalmatlan a rágalmazás bűncselekményének megvalósítására.

Az eljárás során jogi képviseletünket továbbra is Dr. Fazekas Tamás látta el, a TASZ részéről.

A panaszossal folytatott egyeztetés után önszabályozási eljárásban vizsgálta az MTE azt a kifogást, amelyet a társzabályozásról szóló közigazgatási szerződésnek megfelelően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa juttatott el egyesületünkhöz.

Az MTE eljáró ad hoc bizottsága megállapította, hogy az Origo Zrt. által működtetett Freemail.hu egyik felületére vonatkozó panasz megalapozott volt, a szolgáltató megsértette a tartalomszolgáltatás etikai kódexét. A bizottság határozatában felszólította a szolgáltatót, hogy a jövőben ezen a területen is ügyeljen a kódex betartására. A határozatot a panaszos és a panaszolt is elfogadta.

Az ad hoc bizottság eljárásáról készült jegyzőkönyvet teljes terjedelmében letöltheti a linkre kattintva.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közérdekű keresetet indított az oldal üzemeltetője ellen tisztességtelen szerződéses feltételekre hivatkozva. Amennyiben a bíróság megállapítja a támadott feltételek érvénytelenségét, az valamennyi érintettre érvényes lesz, vagyis az üzemeltetővel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal kimondja a bíróság a szerződés érvénytelenségét. Ha ez megtörténik, akkor a sérelmet szenvedett fogyasztók az egyedi pereikben kérhetik az üzemeltetővel megkötött szerződésük érvénytelenségének megállapítását (akár az egész szerződésük ill. a szerződésük teljes időtartama, akár annak egy meghatározott időpontot követő teljesítése vonatkozásában), és egyben az eredeti állapot helyreállítását is kérhetik, ezáltal orvosolhatóvá téve a fogyasztók részéről elszenvedett jogsérelmet.

Az ügyben GVH-eljárás is folyamatban van, VJ 122/2010 számon, ennek állásáról, esetleges fejleményeiről a GVH honlapján lehet tájékozódni.

Az MTE mint egyesület nem jogosult fogyasztókat jogvitában illetve peres eljárásban képviselni. A további lépésekkel kapcsolatban azt javasoljuk, hogy az érintettek keressék meg az illetékes fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát, melynek elérhetősége a www.fome.hu oldalon megtalálható, illetve konzultáljanak ügyvéddel a lehetséges konkrét jogi lépéseket illetően. Tekintettel arra, hogy számos panaszos érintett az ügyben, megfontolandó lehet pertársaság alakítása a közös képviseletre, ehhez esetleges partnereket a www.pertarskereso.hu oldalon találhat.

A követelések behajtásával megbízott Creditexpress július 28-án ezt a közleményt jelentette meg honlapján: "A Creditexpress Magyarország Kft tájékoztatja Ügyfeleit, hogy a közte és a Experient Enterteiment Ltd.között fennálló - a behatási eljárásra vonatkozó - megbízási szerződés felmondásra került. Társaságunk további ügykezelést a 2011.07.28 dátumtól kezdődően nem folytat!"

További információkat derített ki az ügyben a HírTv, ezek ide kattintva olvashatóak.

Újabb megjegyzésünk: az ingatlanbazar.com nem tévesztendő össze az ingatlanbazar.hu-val, amely a Lapcom csoport tagjaként ingatlanhirdetési szolgáltatást nyújt, és semmiféle fogyasztói panasz nem érkezett működésével kapcsolatban.