Nem célravezetőek és alkotmányellenesek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium módosító javaslatai a büntetőeljárásról és az elektronikus hírközlésről szóló törvényekhez. A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete megérti és támogatja a jogalkotó szándékait, azonban megítélése szerint a módosítások elfogadása aránytalanul súlyos szankciókhoz, illetve a jogszerű, hasznos tartalmak a véleménynyilvánítás szabadságát sértő módon történő korlátozásához vezethetne.

A tervezett törvénymódosítás bevezeti az elektronikus adatok - például weboldalak - ideiglenes, illetve végleges hozzáférhetetlenné tételének intézményeit. Az új kényszerintézkedés végrehajtására első lépésben a tárhelyszolgáltató lenne köteles. Ha a tárhelyszolgáltató nem működik közre, akkor a hozzáférést az elektronikus hírközlési szolgáltatónak és a közvetítőszolgáltatónak kellene megakadályoznia. A blokkolást a bíróság rendelné el, a folyamat során az NMHH közreműködne.

Az MTE álláspontja szerint a javasolt megoldás több szempontból sem kívánatos.

-        A magyar jogrend jelenleg is tartalmaz eljárást a jogsértő tartalmakért viselt felelősség megállapítására – és ennek, ha bizonyítást nyer a jogsértés, akár súlyosabb következménye is lehet.

-        A blokkolás emellett aligha éri el célját, hiszen a vélelmezetten jogsértő tartalmat tulajdonosa nagyon egyszerűen áthelyezheti, többszörözheti más, nem blokkolt tartományokba, a felhasználók pedig már minimális ismeretek birtokában is kicselezhetik a rendszert.

-        Legvégül, komoly alkotmányossági problémák is felmerülnek a blokkolás gyakorlati megvalósítása során.

Érvelésünket a következőkkel támasztjuk alá.

1. A rendszertani probléma

Miközben érthető, hogy a jogalkotó általa hatékonynak ítélt eszközökkel kívánja biztosítani jogsértő tartalmak elérhetetlenné tételét az interneten keresztül, azonban a magyar jogrendszer jelenleg is tartalmazza az ehhez szükséges eljárást az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Ektv.). Az Ektv.-ben található értesítési-eltávolítási eljárás lényegéhez tartozik, hogy amennyiben a törvényben meghatározott közvetítő szolgáltató – beleértve a tárhelyszolgáltatót is -- nem folytatja le az eljárást, ugyanúgy felelősségre vonható, mint a tartalom közzétevője. Emiatt szükségtelen a készülő Btk.-ban további jogi szankció bevezetése, hiszen az Ektv. éppen a felelősségre vonhatósággal kapcsolatban fekteti le a szabályokat. Az a tárhelyszolgáltató, amely nem felel meg az eljárásnak, osztozik mind a polgári jogi mind a büntetőjogi felelősségben, mely adott esetben sokkal súlyosabb következmény is lehet, mint amelyet a jelenlegi tervezet tartalmaz.

2. A hatékonyság csak illúzó

A javasolt szankció nem érné el célját, mivel a kifogásolt tartalmak eredeti közlői rendkívül rövid idő alatt át tudják helyezni azt másik szerverre. Emellett nemzetközi példákból is kitűnik, hogy egy-egy oldal blokkolása megnöveli az oldal iránti érdeklődést, így gyakorlatilag a szándékolttal ellentétes hatást érné el a javasolt megoldással a jogalkotó. A műszaki lehetőségek szűkössége folytán, szintén nemzetközi példák ismeretében, az is kitűnik, hogy a szolgáltatók nem tudják a blokkolás követelményét oly módon teljesíteni, hogy csak a kérdéses tartalom váljon elérhetetlenné, így számos jogszerű hasznos tartalom is szűrésre kerülhet, mely sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

A javaslatból kitűnik, hogy a jogalkotó helyes célja a gyermekpornográfia elleni küzdelem. Azonban ezt a célt semmiképpen nem a javasolt eszközökkel kívánatos elérni. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekpornográfia elleni küzdelmet, mint minden felelős ember, az egyes szolgáltatók munkatársai is kiemelt fontosságú ügyként kezelik, ahogyan a szolgáltatók intézményi szinten is ugyanezt teszik. A gyermekpornográfia eseteiben az eltávolítás egyértelműen, gyorsan és hatékonyan működik.

3. Alkotmányossági gondok

Az MTE álláspontja szerint a vélelmezetten jogsértő tartalmak túlnyomó többsége esetében az elektronikus hírközlési szolgáltatók által való elérhetetlenné tétel aránytalanul súlyos szankció.

Az továbbá, hogy az NMHH által vezetett központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa (KEHTA) nem nyilvános, azokba csak a bíróság, a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész és az országgyűlés illetékes bizottságának tagjai tekinthetnek be, ellentmond a jogállamiságnak. Egyfelől érthetetlen a javaslat, hiszen a lista tartalmát képező bírósági ítéletek nyilvánosak, másfelől egy titkos, az állampolgárok által nem megtekinthető lista létezése azt a látszatot kelti, hogy az adatbázisba más internetes oldalak is bekerülhetnek, ami sajnálatos módon teret ad az állami cenzúra létét sugalló értelmezéseknek.

A konkrét szövegtervezet az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele esetén nem biztosít fellebbezési jogot az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak, ami az Alaptörvény XXVIII. cikkébe ütközik:

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Összességében a javasolt szabályozás álláspontunk szerint nem célravezető és nem alkotmányos, így javasoljuk, hogy az országgyűlés elé terjesztendő javaslat a fenti megoldásokat ne tartalmazza. Az MTE fenti észrevételeit eljuttatta a jogszabályt előkészítő minisztériumhoz, és eddigi gyakorlatához hűen minden erőforrását készséggel állítja a valós problémákat hatékony, életszerű, egyben alkotmányos módon kezelő jogi megoldások kialakításának szolgálatába.